A munkahelyi Mozgás előnyei - avagy miért kéne mindenkinek mozognia a munkahelyén?

Az alapok - minden amit tudni akartál a munkahelyi mozgásról

A munkahelyen való mozgás tradíciója visszanyúlik a XX. századra, ugyanis Japánban már ekkor bevezették a kötelező reggeli tornát a fizikai munkát végzőknek – felfedezték ugyanis a munkavállalók egészsége és fizikális aktivitása közötti összefüggést , majd ezt a hagyományt később kiterjesztették az irodai munkát végzőkre is. Bár ma már 2020-at írunk, szerencsére egyre több ország vesz példát erről a hagyományról és veszi fel a harcot a ülőmunka -és mozgásszegény életmód okozta negatív hatásokkal szemben. Európa egyre több országában, pl.: Svédországban, az állam erőteljesen támogatja a munkahelyi testmozgást, felhívva ezzel a lakosság és a cégek figyelmét ennek fontosságára. Ez nem véletlen, hiszen számos felmérés bizonyítja, hogy a mozgás nem csak a testre, hanem az elmére is pozitív hatással van. Egy amerikai kutatás  keretein belül bizonyították, hogy a fizikai aktivitás a munkahelyen nem csak teljesítőképességet növeli, hanem segít a fáradság, a depressziós tünetek enyhítésében is. Ez az endorfin nevű hormonnak köszönhető (ismertebb nevén boldogság hormon), amely mozgás közben termelődik, emellett pedig segít a kortizol (stresszhormon) csökkentésében is.

    Miben segít a munkahelyi mozgás, és miért jó ez a munkáltatóknak?

 A tények pedig nem hazudnak; így nem véletlen, hogy napjainkban rohamosan nő azoknak a cégeknek a száma akik az alkalmazottakat próbálják mozgásra ösztökélni. Hiszen nem csak a munkavállalóknak, hanem a munkáltatóknak is az az érdeke, hogy az alkalmazottak egészségesek legyenek - minél kevesebb időt töltsenek betegszabadságon -,  illetve mivel a depresszió, krónikus fáradság mára népbetegséggé vált, fontos számukra, hogy mentálisan is egészségesek és kiegyensúlyozottak legyenek, így biztosítva, hogy a munkában töltött időben teljesítőképességük, kreativitásuk a lehető legjobban kibontakozhasson. Plusz a munkahelyen történő, vagy munkatársakkal közösen végzett mozgásnak közösségteremtő ereje van, így segít a kellemes, pozitív légkör kialakításában. Bár a kutatás csak a feljebb említett két részterületet (teljesítőképesség, depresszió) taglalja, mégis a mozgás - és persze a munkahelyen történő mozgás is - ennél sokkal többet segíthet. A hazánkban tomboló szív-és érrendszeri betegségek karbantartásában fontos szerepet játszik, valamint a nők körében elterjedt, Magyarországon mintegy 500.000 nőt érintő  PCOS – azaz Policisztás Ovárium Szindróma – leküzdésében is érdekelt.

    Rossz tartás, egyenlőtlen terhelés - a legrosszabb amit a gerinceddel tehetsz!

 Ezeken kívül, fontos külön szót ejteni a munkahelyi rossz tartás, és mozgáshiány okozta hát, nyak és derékfájdalomról. Sajnos sokszor az ülőmunka azonosul a „gerincgyilkos” jelzővel. De miért érzi minden HARMADIK ember, hogy valamilyen gerinceredetű problémája van? Miért fáj szinte minden ülőmunkát végzőnek a dereka, válla, gerince? Illetve ennél is ijesztőbb adat, hogy a felnőttkorú lakosság mintegy 90%-a találkozott már életében átmeneti gerinceredetű fájdalommal.  A tünetek oka egyszerű, mégis a megoldás sokszor hosszú éveket, akár évtizedeket várat magára. A válasz rossz ülés és ülőalkalmatosság; valamint az emiatt bekövetkező egyenlőtlen terhelésben rejlik. Mivel ez a probléma hatással van a mindennapokra, kihat a közérzetre, a fizikumra, és akár lelki problémát is okozhat, fontos, hogy mindenképp foglalkozzunk vele; ezen kívül nem elhanyagolható érv, hogy bár komoly és globális problémáról beszélünk, a változást szinte azonnal tapasztalhatjuk és akár hosszú ideje fennálló fájdalmaktól szabadulhatunk meg. 

    Mit tehet a munkáltató? És mit tehetünk mi, munkavállalók? 

A munkáltató természetesen abban nyújthat segítséget, hogy biztosítja a megfelelő eszközöket, az időt és az alkalmas edzőt arra, hogy mozgás okozta jótékony hatásokat élvezhessük. Mi munkavállalók ennél jóval többet tehetünk. Elsősorban felhívhatjuk munkáltatóink figyelmét a munkahelyi mozgás előnyeire, másodsorban akár mi magunk is lehetünk saját sorsunk kovácsai: Keressünk egy erre képzett szakembert akár egyedül, akár munkatársakkal összefogva, aki segít a megfelelő mozgáskultúra kialakításában, illetve megtalálja számunkra az ideális ülőalkalmatosságot, legyen az akár szék vagy fit-ball labda (amiről később, külön bejegyzésben szót ejtünk), illetve segít a „kisebb” de annál fontosabb egészséges munkakörnyezet kialakításában, például a szék, a monitor és az egér beállításában.